Nem minden estére, de minden esetre egy-egy tanulságos történet.
Történetünk főhősei nem kitalált személyek. Viszont maguk találják ki magukról a jobboldaliságot, a közérdeket.
Pedig csak önnépszerűsítő balos diverzánsok, vagy olyan öregdemokraták, akik egy százalék szavazatért vagy harminc ezüstért árulják el az ügyeket. Azokat, akik támogatták őket, azokat, akik szavaztak rájuk, azokat, akiktől vad ötleteik megvalósítását várták.
Kovács Gáborok, Horváth Mihályok, Koditekek, Ilosvaik, Jónások, Kiss Gáborok. Árulók.
Ülnek fenn Miavecz szekerén, húzza őket Bádi Gábor, Greiner, Nyíri.
Ül fenn velük Láposi, ostort fon mindig.
Csak a Kovács Gáborok, Horváth Mihályok, Koditekek, Ilosvaik, Jónások, Kiss Gáborok, csak az árulók. nem értik: nekik, rájuk, a fenekükre készül az ostor.
Meg a miénkre, ha nem állítjuk meg őket.
Na.
