Bádi gondol és Misznéder,
Haller oroz, jő a Schleifer,
Kovács Gábor felpolgárul:
Balsors nő e gazvirágbul.
– – –
A világbul kiirtanák
Meggyes Tamást és családját.
Polgármester, túl jó nekik,
Képviselő, oly gyűlölik.
– – –
Útjokban áll: megcsinálja,
Amit Haller és falkája,
Élén liber Miaveczcel,
Mind leszavaz, sosem szível.
– – –
Nem szívelik, mert semmi az,
Mi nekik jut, keveslik azt.
Nem lophatnak, ez fő bajuk,
Vádaskodás egy adujuk.
– – –
Ezért fogan a züllött vágy:
Kiirtanák Meggyes Tamást.
Mert nem tudják választáson
Megverni őt, tisztes páston.
– – –
Aljas merényt készítenek,
palackokba benzint tölt’nek.
Sugár útra bitangolnak,
Búbánatba lopakodnak.
– – –
Eb az anyjuk! És hogy még mi,
Jobb azt le is alig írni.
Gyermekeknek, ifjú lánynak,
Nem kell olyat soh’se hallni.
– – –
Csúf merényen elbabrálnak
Gonosz kezek éjszakban.
Veres kakast repítenek
Házára fel jó Meggyesnek.
– – –
Házára és kocsijára,
Tőrt vágnának a hátába.
De a Meggyes nem oly firma,
Hogy velök ő el ne bírna.
– – –
Elbír velök, ellenséggel,
Gyújtogató gyáva néppel,
Kiknek tettét nem fedhetik
El vaksötét éjszakáik.
– – –
Nem fedheti el, hisz tudjuk,
Kiknek lelke sötétebb lyuk,
Feketébb ám annál, mint a
Koromsetét nagy éjszaka.
– – –
Párnák közé henteregve,
Egymás ágyékát ölelve,
Férfiseggen vigadozva,
Élvezked a sok parázna.
– – –
Meggyes baján így örülnek,
Mocskos tettet hogy kifőztek,
Kigondolták, meg is tették,
Felgyújtották, megégették.
– – –
Szeretgomon Miaveczük
Jelenti már: nagy örömük.
Örvendezik gyujtog’áson,
Hamuesőn, borzadályon.
– – –
Örvendezik a Schleifer is,
Haller bújtja, örök hamis.
Emlékezne, szegény gügye,
Mit s mért kapott felfüggesztve.
– – –
Többször arcul üté Meggyest,
Marasztalták jogerősen.
Jogerősen, de nem hosszan,
Ahogy érdemlette volna.
– – –
Haller védte akkor ettől,
Mert a Schleifer gyáván rejtőz
Rögtön el a háta mögé,
Következménytől mentené.
– – –
De a Haller nem oly nagy ész,
Delikvensét így megmérték,
Mérlegelték, elítélték,
Csak az elfeledé hülyén.
– – –
Mind örvendez, gaz merénylők,
Füstszag árad dög testükből,
Dög testéből Miavecznek,
Bádinak és Misznédernek.
– – –
Kezük mocskos lopott pénztül,
Most korommal még nehézül,
Nehézül Esztergom testén,
Ahogy rátennék a besték.
– – –
Misznéder legújabb köztük,
Bevették, mert egy lett velük,
Mikor negyedmilliárdra
A törvény őt invitálta.
– – –
Büntetésbe fizetni kell,
Mit Misznéder ugyan rühell,
Gyorsan előugrik tehát
Gáncsolni a város dolgát.
– – –
Kovács Gábor, a főpolgár,
Jobboldalon csak némán áll,
Szava nincs a szeretgomon,
Alig bírja, ne tapsoljon.
– – –
Nem is lehet szava arra,
Ötletüket hogy titokba’
Megcsinálták, elkövették,
Parancsszavuk teljesíték.
– – –
Polgármestert felgyujtották,
Félretolni óhajtották.
Választáson ha nem tudták,
Így nyírnák ki az ebadták.
– – –
De a Jó Ég olyat nem ád,
Mit óhajt a halálbrigád.
Nem ád, mert az blaszfémia,
Ha óhajtva más halála.
– – –
Életből kiiktatását,
Polgármesteri tört pályát
Nem sikerült elérniük,
Elveszett mind balreményük.
– – –
Mi mozog ott, hamu alatt?
Mitől épül az omlott fal?
Emelkedik Meggyes Tamás,
Hamvaiból féniksmadár.
– – –
Politikus feltörekvők,
takarodnak a merénylők.
Neszülnek mind a cselszövők,
Visszaveszi tőlük jövőnk.
– – –
Visszavívja, úgy formálja,
Nekünk legyen meg a haszna.
Örülhetünk majd mi együtt,
Gyarapodunk, bővülhetünk.
– – –
Bővülünk és fejlődhetünk,
Mind előre törekedünk.
Esztergomunk úgy esélyes,
Ha Meggyes a polgármester.
– – –
Acsarognak, gyújtogatnak,
Esztergomon marakodnak,
De a Meggyes nem tántorul,
Gondoskodik hóhérinkrul.
